- Szigeti Zsolt, Nagy Tímea – birge –
- /
- 2026.05.26
Egy vállalkozás egyik legfontosabb értéke: a működése során keletkezett adatai. Ide tartoznak a szerződések, megrendelések, számlák, ügyfelek adatai, adóbevallások és egyéb pénzügyi adatok. Vezetőként ezekből az adatokból tud fontos döntéseket meghozni, ráadásul nagyon sok adatot (jogszabályi kötelezettségek miatt) hosszú éveken keresztül meg is kell őrizni.
Ennek ellenére sokakban fel sem merül, hogy mi történik egy adatvesztés esetén, és kizárólag akkor kezdenek el ezen gondolkodni, amikor már megtörtént a baj.
Hogyan változott az adatvédelem?
’95-től 2001-ig rendszergazda voltam egy gyártó cégnél, ahol 100 darab számítógépet üzemeltettünk ketten. Az adatokat minden éjszaka automatikusan mentettük a szerverről egy külső adattárolóra, és másnap reggel munkakezdés után az volt az első dolgunk, hogy ellenőriztük az előző éjszakai mentést. A mentett adatokat egy másik szobában tároltuk, hogy a szerver fizikai sérülése esetén lehetőleg ne sérüljön a mentés is.
Az akkori adatbázis technológiánál gyakoriak voltak még az adatsérülések. Még egy áramkimaradás is adatbázis-sérülést tudott okozni, mert nem tudtunk minden géphez szünetmentes tápegységet telepíteni. Ezért gyakran szükség is volt arra, hogy a mentésből vissza tudjuk állítani az előző napi hibátlan állapotot.
Az elmúlt 25 évben sokat fejlődött a hardver- és a szoftver-technológia is, egy dolog azonban nem változott: az adatok most is ugyanúgy sérülhetnek, mint 25 évvel ezelőtt.
Itt rontja el a legtöbb rendszergazda
Tévhit 1:
„Ma már nincs szükség külön adatmentésre, hiszen elég, ha a számítógépben 2 adattárolót használnak tükrözve – garantált az adatbiztonság.”
Sajnos még ma is ezt a tévhitet erősítik a rendszergazdák az ügyfeleikben. Hogy ennek a lustaság, vagy a hozzá nem értés az oka, azt nem tudom, az viszont biztos, hogy ez a hozzáállás téves.
Tévhit 2:
„A mostani adattárolók már nem romlanak el, és több év garanciát is vállal a gyártó.”
A gyártó kizárólag az eszközre tud garanciát vállalni, ezt hiba esetén cseréli egy újra. Amikor megtörténik a baj, és szükség lenne a biztonsági mentésre, akkor derül ki, hogy a vállalkozás legnagyobb értékét, az adatokat már képtelenség visszaállítani.
Hamis biztonságérzet
Vannak tipikus esetek, amikor olyan, mintha lenne adatmentés, de probléma esetén nem lehet semmire sem használni:
1. A mentés hordozható winchesterre kerül, amit a szerver tetején tárolnak
Tűz vagy egyéb katasztrófa esetén a biztonsági másolat szerverrel együtt megsemmisül. Ezért kell fizikailag is elkülönítve tárolni a mentett adatokat. Egy vírus fertőzés esetén pedig ugyanúgy vírusos lesz a mentés is.
2. Tükrözött winchester
Ha az egyik adattárolón törlik az adatot (vagy egy vírus titkosítja), akkor a másik adattárolón is ugyan az fog megtörténni, tehát mindkét példány használhatatlan lesz. Tűz, egyéb fizikai behatás esetén is kicsi az esélye annak, hogy az egyik használható marad, hiszen mindkét háttértár ugyanabban a gépben van.
3. Adatok a felhőben
Azt gondolhatnánk, hogy nem szükséges mentés, mert minden adat a felhőben van. De ha a felhőszolgáltató nem elérhető, máris kiszolgáltatott helyzetbe kerülünk.
4. Adatok helyben, mentés a felhőben
A semminél több, de ha egyszerre nagy adatmennyiséget kell visszaállítani, akkor az egy felhő tárhelyről sokkal lassabban megy. Ebben az esetben is fennáll a veszélye, hogy a felhő szolgáltató pont nem elérhető, amikor a legnagyobb szükség lenne rá.
5. Automatikus mentés egy külső adattároló eszközre - ellenőrzés nélkül
Talán ez adja leghamisabb biztonságérzetet. Ebben az esetben megtörténik az adatok mentése, viszont hiányzik a rendszeres ellenőrzés, hogy a mentés valóban sikeres volt-e, és a mentett adatok használhatóak-e.
És amikor a legnagyobb szükség lenne a mentésre, akkor derül ki, hogy a mentést végző eszköz valami miatt már hetek (hónapok) óta nem működik.
Esettanulmányok – saját tapasztalataim
Az elmúlt 25 évben én magam is foglalkoztam ügyfelekkel, akiknél komoly nehézségeket okozott a megfelelő adatmentés hiánya.
- Betörtek a céghez, és elvitték a cég egyetlen számítógépét, amin a vállalkozás minden adata volt. Biztonsági mentés nem volt.
- Zsarolóvírus titkosította a számítógépen lévő összes adatot. Mentés nem volt, a rendszergazdák 1 hónapig próbálkoztak az adatok visszaállításával – sikertelenül.
- Az adattároló elromlott, és csak hónapokkal korábbi mentés volt. Az adatok egy részét egy erre szakosodott cég vissza tudta állítani, de ennek a költsége nagyobb volt, mint amennyibe a rendszeres adatmentés került volna. 2 hétig nem tudták használni a gépeket, ami további bevételkiesést okozott.
- Áramszünet miatt a szerver gép leállt, mert a szünetmentes tápegységben nem volt jó az akkumulátor. Egy olyan adatterület sérült, ami miatt nem lehetett újraindítani a gépet, a szervert teljesen újra kellett telepíteni. Szerencsére itt az üzleti adatok nem sérültek, csak a kieső idő okozott kárt.
- Betörtek a céghez, és a cégnél talált itallal lelocsolták a cég szerverét. Ebben az esetben a cégnek nagy szerencséje volt, mert a gép és az adatok nem sérültek, és a gépet sem vitték el a betörők.
- Automatikus mentés beállítva a cégnél, de a szerződött rendszergazda nem ellenőrizte a mentést. Véletlenül derült ki, hogy már 5 hónapja nincsen biztonsági másolat. Szerencsére ebben az esetben nem okozott problémát, mert nem történt adatsérülés.
„Én a főnök vagyok, engem ez nem érdekel”
Egy vállalkozás vezetőjének nem kell érteni a vállalkozása informatikai rendszeréhez. De neki is fontos, hogy tisztában legyen alapvető technikai dolgokkal, tudja, mit kell megkövetelni a vállalkozása informatikai rendszerét üzemeltető rendszergazdától.
Hiába a jobbnál-jobb szoftverek és számítástechnikai eszközök – ha elvesznek az „élő” adatok, akkor semmit sem érnek.
Én már régen voltam rendszergazda, ezért nem kell nekem mindent elhinni, viszont az alábbi videóban egy aktív, profi rendszergazda könnyen érthető példákon keresztül mutatja meg, hogy miért fontos a biztonsági mentés. A videó itt nézhető.
Hasonló hasznos tartalmakért kövesse az ÜgyviteliSzoftverek Facebook oldalát